Amíg a nagyvilágban a napéjegyenlőség zajlott, mi azt vettük szemügyre, létezik-e az úgynevezett "burger-egyenlőség", avagy a budagyöngyei Szégyen (másnéven a Meki bezárása) után tud-e aranyat hozó mező sarjadni a földből. Tomival jöttünk, láttunk, kóstoltunk, de bár ne tettük volna, mert az eredmény felülmúlt minden utazást, legyen az térben, vagy időben.

A budagyöngyei Meki amúgy is nosztalgikus helyet töltött be a szívünkben: mi személy szerint időnként itt lógtunk, írtuk a matekházit, ettük a mekreggelit, meg cigiztünk mögötte a parkolólejáró kijáratában. Nos, mostanra ezt a keveset is elvették tőlünk, mert megnyílt egyik napról a másikra (ez ám az igazi silent running baszkikáim) a Louis, mely logóját tekintve a KFC-s Vágó István nagymamás testvérpárja.

Az olyan kommentek mindig felkeltik az érdeklődésemet, melyben ilyeneket írnak, hogy "faterom szerint ótvar a budagyöngyés burger - viszont 400ft krumplival", vagy "életem talán legszürreálisabb gyorséttermi élménye volt". Ezzel a hangulattal vágtunk neki a bejárati ajtónak, amikor is megállított minket a kitett tábla, mely a kínálatot volt hívatott bemutatni. Nos, olvasgattuk öt percig, majd egymásra néztünk, és pont olyan fejet vágtunk, mint amikor egy NAV-ellenőr szembetalálkozik egy zacskó szlovák cukorral. Egészen egyszerűen semmi értelme nem volt, a javarészt angol kiírásba került néhány magyar szó is (amit még ha Diósdon lennénk megértenék, de itt?), de a szendvicseket semmi sem definiálta a nevükön kívül, viszont abból volt jó sok, még több kombinációban. Miután elkezdtük gyanítani, hogy itt minden kiírt kajának valójában úgyis lesz egy általunk már ismert, Mekis megfelelője, úgy döntöttünk, hagyjuk magunkat az árral sodródni, és bementünk, mint a TEK az egyszeri öreg bácsi házába.

Az már alapból fura, ha egy frissen nyílt helynek se Facebookja, se honlapja, se semmije, de most bizony ezzel álltunk szemben, szóval azzal, hogy erre a szövegrészre kattintva kiteszem az étlapot, már sokat haladtunk abba az irányba, hogy én legyek az étterem webmestere. Odabent két dolgot konstatáltunk: egyrészt eltűnt a klasszik Mekis illat, és valami szimpla kajaszag vette át a helyét, másrészt pedig minden úgy van, ahogy ittmaradt. Szemmel láthatóan az előd itthagyott mindent (vagy csak a franchise díjat nem akarják fizetni, és az üzemeltető ugyanaz, ugye láttunk már ilyet). Mondjuk annak megsimogatnám a buksiját aki az enteriőrt tervezte: ocsmány, egyáltalán nem passzoló színű székek, az egyik falon gyermekrajz-szerűségek, a másikon pedig máris a Bellagio figyel (és igen, itt anno ablak volt, de minek lásson ki a paraszt).

A pulthoz fáradva egy pillanatra elbizonytalanodtam, hogy mondjuk nem Kazahsztánban járunk-e, mert a fenti táblákon kitett hirdetések kb. annak a színvonalát mutatták, meg 1992-ét, amikor még a legprofibbaknak is csak Paint 1.0 volt a játékszerük. Szemmel láthatóan az előd tényleg itthagyott mindent, de olyan szinten, hogy még a szendvicseket is csak átnevezték. Így lett például a Big Mac-ből Big Lousiana, de van itt L-Chick, meg Iberico szendvics is. Az étlapot végignézve szerintem simán szervezhetünk egy "ki talál több helyesírási hibát" versenyt, annyira röhejes dolgok vannak rajta. Nem, nem bírom ki, hogy csak a tábláról ne idézzek párat. Mi az, hogy Dual choice??? És a Tiny dessert? Komolyan vissza kell magam fogni, hogy ne káromkodjak.

A rendelés elkészülése kb ugyanannyi idő, mint a nagy elődben, az egyenpólós fiúk lányok még veszik fel az ütemet, de azért nem vészes a dolog, még akkor sem, ha a csirkeburger (bocsánat, Chick!) is csak sajtburger néven fut a blokkon. Pozitívum, hogy amikor kérek szószt is, a tartárt a srác (aki amúgy tök jó fej volt) ingyen adta, bár gyanús, hogy ez csak valami nyitási akció lehet.

Természetesen a Big Mac pótlékot kellett kikérnem, menüben, plusz egy 400-as ajánlatot, csirkével. Tomi is az utóbbira ment rá, csak sajtburgerrel, ami a képen ugyan egy emeletesnek néz ki, ő mégis duplát kapott - ajándék, vagy fakap, lehet szavazni! Kezdjük a sült krumplival, az kb. takkra ugyanolyan, mint a mekié volt, a szósz jól megy hozzá, meg is ettük mind.

A BM utánzat már alapból ott szegényesebb, hogy nem dobozban, hanem saját logós papírban érkezik, bár ezzel még tudtam volna élni. Amivel nem, hogy olyan pici és nyomódott szegény, hogy le kellett fényképeznem a duplásodott sajtburival, és a képen látszik is, hogy sok különbség bizony nincs a magasságában. A zsömle is szintugyanaz, mint amit megszoktunk, a hús viszont egyértelműen rosszabb. Tomit bélszínrolóra emlékeztette, engem meg csak valami közepes mirelitre: puha, az íze / fűszerezése nem finom, és nem igazán örültem, hogy kettővel is megszórtak. Az uborka kicsit savanykásabb, a saláta ugyanaz, a szósz viszont érezhetően citromosabb beütésű, mint a titkos szósz úgy amúgy. Volt még benne papírvékony sajt is, de ez kábé csak állagjavításra szolgált.

A csirkés burgerben a húst gyanúm szerint egy jófajta mirelit csirkemell szolgáltatja, viszont ezt legalább nem lehet elcsalni, mindemellett a prézlinek igencsak ismerős ilyet-már-ettem-valahol íze van. Többi minden ugyanaz, mint fentebb.

Tomi közleménye:

"Megölték bennem az embert ifjúkorom ikonikus Mekijének bezárásával, azonnali kormányzati beavatkozásra van szükség, hogy ilyen multinacionális pofátlanság többé ne fordulhasson elő a magyar emberek kárára!"

A menü 4 deci gépi üdítővel, szendviccsel, krumplival volt 1320, a Dual Choice pedig mindkettő 400. A tényt, hogy a budagyöngyei Meki eltűnése utáni ürességet be kell valahogy tölteni, összekombinálva azzal, hogy nagyrészt változatlan maradt minden, és az emberek pedig mindent megesznek, és megfűszerezve a valósággal, miszerint a legközelebbi normális burger vagy Hüviben, vagy a Moszkván (bocsánat, Széll Kálmánon) van (meg itt); azt kell mondjam, még akár meg is maradhat valahogy. De. A tény, hogy annyira beleszarnak mindenbe, hogy még egy nettó ötperces regidejű FB-t sem képesek csinálni, arra enged következtetni, hogy azért bőven megvan az esélye, hogy fél-egy év múlva itt bizony egy újabb hely nyisson, neadjisten valamelyik konkurenciájuk akár. Ne feledjük, hogy a Gusto is bedőlt a Váci utcában, pedig ott azért minden nagyságrendekkel jobb volt.

Ja és nézzétek, még kedvezményt is kaptunk!

Elérhetőség: Budagyöngye bevásárlóközpont