Ha van olyan hely, ahová mostanság nehéz volt bejutni, akkor az a ZEN Eatery - azonban nem hagytam magam, és bizony megérte, hiszen olyan gasztroélményben volt részem, amely azonnal Távol-Keletig repített. Hogy ezért “csak” a Hunyadi térig kellett mennem - az pedig maga volt a bónusz.
Az étterem maga nem óriási, ámde annál dizájnosabb. Asztalt az első bekezdés értelmében érdemes foglalni, hiszen hatalmas érdeklődés övezi a Huszár Krisztián konyháját is megjárt tulajdonosok ételeit. Nem is húznám tovább a szót, hiszen rengeteg kaját kóstoltam.
Aki nem tudná: ez itt a Burger Blog, szóval eZEN okból kifolyólag az egyik előétel mi más lehetne, mint a Cheeseburger spring rolls, azaz tavaszi tekercs.
A tavaszi tekercsek olajban sütött, ropogós tésztával és főtt zöldséges-húsos töltelékkel készülnek, míg a nyári tekercsek friss zöldségeket és néha húst tartalmaznak, lágy, átlátszó rizspapírba csomagolva, sütés nélkül. A tavaszi tekercs a kínai konyhából származik és melegen tálalják, ellentétben a vietnámi nyári tekercsekkel, amelyek hidegek és frissítőek.
Jelen esetben a töltelék marhahús és cheddar, az elkészítés hibátlan, darabszám pedig kettő. Alatta egy jó testes, télre is megfelelő remulád, azaz majonézes alapú francia, mártás kerül, ami, ha jól vettem észre, egy kis paradicsomot is tartalmazott. Ilyen az, ha a fúziós konyha adja a másikat - az étel megvett finoman szólva is kilóra.
A "bao", teljes nevén "baozi", egy tradicionális kínai gőzölt bukta, amelyet gyakran lágy, élesztős tésztából készítenek, és különféle töltelékekkel töltenek meg. Ezek a töltelékek lehetnek húsosak, például sertés, csirke, marha, vagy akár édes töltelékek is. A bao különlegessége a puha, légies tészta, amely a gőzölés során nyeri el végső fomáját.
RezZENéstelen arccal kértem ki egyik alkalommal a marhás, máskor pedig a csirkés BAO burgert. Nyilván ezen a ponton már mindenki tudja, hogy utóbbi inkább egy rántott húsos szendvics, de ezen nem fogunk összeveszni.
A KÉTVEBT (Késsel És Villával Evők Baráti Társasága) bajban lesz, mert előbbi nincs alapból az asztalra oktrojálva (gondolkodtam is, hogy akkor most a pálcikával kéne szétvágni?), de kérésre kapunk (és nem kettőt a szemünk alá). Na, félretéve a tréfát, de milyen is a cumó?
Kezdjük mindkettő közös elemével a baoval, ami totál brutál méretes, ekkorát szerintem még nem is láttam (és még mindig a zsömléről beszélünk, sZENt ég!). Pont annyira könnyed, amennyire kell, és pont ugyanennyire stabil is.
Kerül mindkét proteinnel gazdagított zsömlébe gochujang (koreai babpaszta) majonéz, jó sok zöld, savanyúság, csöddár, meg persze a marhahúspogácsa, és a rántott csirkecombfilé. Előbbi pont jól volt átsütve (bár lentebb mindig lehet menni), kellemes, ízes, jó konstrukció.
A rántott húsos szenya burkolata kiváló roppanóssággal, és benne szaftos husival érkezett, azon a fronton sem volt okom panaszra - mindkettő tökéletesen hozza a távol keleti street food vibeot!
És akkor, hogy túlvagyunk a kötelező körökön, térjünk rá arra, mi kapható még itten. Előétel fronton egyrészt zöldségekkel és rizstésztával töltött nyári tekercs, garnélával, és egy jó adag fantasztikus mogyorószósszal.
Kóstoltam még egy norvég hallevest, ázsiai csavarral, meg sült garnélával. Nos, ez egy komoly mélyütés volt az ízlelőbimbóknak, kaviárral, minden földi jóval benne - ez egy olyan pozítiv értelemben vett kulináris elmebaj, amit mindenkit ajánlok kóstolásra.
Pont így vagyok a marhapofás hanoi ramennel is, csak más okokból - máris mondom! Egyrészt a hús omlós, ízes, ahogyan azt reméljük. Kerül bele kis shiitake gomba, kis savanyított tojás, meg egy kevés thai bazsalikom, ha emlékem nem csal. Ebből lehet kis és nagy adagot is kérni - a pöti teljes mértékben beépíthető bármely háromfogásos étkezésbe.
Errefele zöld a curry, nem sárga - lehetne hímezve a falon lógó terítőre, ha lenne olyan (mármint terítő, nem fal). Itt ugye a curry inkább leveses formában kerül felszolgálásra, mellé egy igen frankó szusirizzsel. A currybe került jó sok zöld, gomba, lilahagyma, meg persze garnéla is.
A desszert is egy poénos utalás az almás álompitére - csak itt a gyümölcs szintén tavaszi tekercs formában érkezik, alatta kókuszos krémmel, kekszmorzsával, és boldogsággal szívünkben, mert ez ebben a formában egy tökéletes lezárása az étkezésnek.
Az italokról nem szoktam külön ódát ZENgeni, de itt most beszélni kell róla: a pandan/yuzu limonádé nálam eddig az év itala, aztán jön a fahéj és fehér barack. Ja igen, az étkezés végén pedig vietnámi, sűrített tejes, lecsöpögős kávé dukál, szavam ne feledjétek!
A ZEN alapvetően nem drága, viszont olyanokat ehetünk és ihatunk, amiket a) máshol nem nagyon vagy b) ha mégis, azért olyan minőségben, amelyet szintén nem sok felé lelünk. Menjetek és kóstoljátok rommá, mert fantasztikus ízek, és nagyon kedves kiszolgálás vár. Burger Blog és Jancsa Jani approved!
