Hamburger-történelmi jelentőségű esemény történt: a Burger Blog ellátogatott Marika néni kávézójába. A csillagok megálltak egy pillanatra, a galaxis önmagába fordult, és a fény is megpihent a Tejút csúcsán. Révbe értünk, hazatértünk.
Hat évvel ezelőtt szeles nyári nap volt, borongós, szomorú. Kihasználva a keletkezett pillanatnyi munkabéli hiatust, bepötyögtem a hamburger.hu címet a böngészőmbe, és kiadta a mai honlap sokkal régebbi, sokkal feketébb változatát. Ott kezdődött el minden, és egy több, mint fél évtizednyi vágyakozás most beteljesült. A jelek szerint Marika néni egy burgeristennő, ő tudja mi kell a népnek, és bizony, egy kakukktojás kivételével erre a netszerte feltűnő kommentek is alapot adnak.
“Itt ettem életem legnagyobb és legnagyobb szerettel készített hamburgerét!<3”
“A jelszavas burger = békeburger. Sajna már egy 1000-es, de így is egy napig eszem”
“Fantasztikus, szeretet-hamburger. Hatalmas adag, ketten ettünk egy burgert (1000 Ft). Nagyon finom, Marika néni mesébe illő. Sajnos picit drága.”
“a jelszavas burger 1000 ft... simán megéri, mert egészben nem könnyű megenni. Két részletben vacsorára bőven jó... 1napi kaja kb...”
“az ország LEGJOBB hamburgere!!!!!!!”
“ha ez minőség akkor nagy baj van”
“Marika néni hamburgerei egészen biztosan a legjobbak között vannak Budapesten, bármilyen pontozást is kaptak!”
“Az biztos hogy nem lehet egyetlen gyorshamburgereshez sem hasonlítani, sem árban sem pedig minőségben ezeket a hamburgereket. És tényleg nagyon le lett pontozva...”
Beléptünk, a pultnál étlap, rendelünk. Nyilván nem ott találjuk ki, hogy mit kérünk, ha hat év után elmész egy örömlányhoz, te sem azon kezdesz ott filózni, hogy akkor most szárnyát vagy combját. Egyértelműen a jelszavas, titkos burger lesz a nyerő, mi más. Közben önkiszolgáló jelleggel limonádét töltünk, aztán leülünk.
Körbenézve úgy érezhetjük magunkat, mintha egy napközis nyári táborban lennénk. Először is a nagy felirat, miszerint “ha nem ízlett, akkor nem kell kifizetni”, melyhez azért a honlapon hozzáfűzik, hogy pár falat után találd ezt ki, ne ha megetted. Egyáltalán ez milyen kezdés, hogy mihelyst belépsz, a szemedbe röhög a felirat? Ilyen sok példa volt már rá, hogy ki kellett írni?
További házirend és szabályok is vannak, miszerint odabenn csak azt eheted, amit itt vettél (WTF, szefósok szoktak itt gyülekezni, vagy mi?), meg hogy vidd vissza a tálcát, stb. Hát jó. A berendezés amúgy szintén a nagymama flessre játszik rá, pakolós szekrény, fabútorok, és ami a legjobb, hogy az a rész, ahol a rendelést felveszik, és készül az étel, egy minimálisan sincs leválasztva a vendégtérről. Még szerencse, hogy nem lett kajaszagunk, hiszen ott a mikrón és a vágódeszkán kívül nincs is komolyabb eszköz.
A 4-es méretű buciba (értsd 40 dekás, agyrém) érkező betétek kérdésünkre sokat ígérnek: háromféle hús, sok zöldség, csípős. Köszönöm, ennél többet én sem szeretnék megtudni a burgeremről. Még jobb, hogy olyan 5-7 perc alatt meg is érkezik, jó nagy, annyi szent.
Ha az emberiség is ilyen erős talapzaton állna, mint ez a burger, nem lenne soha többé semmi baj, én mondom, Atlasz meg elmehet a pic szószba. Marika néni (aki nem volt jelen az étkezés folyamán) pedig egyértelműen a régi iskola híve ezzel a fullasztós szörnnyel, ami amúgy ezen felül nem volt rossz, főleg ha valaki szeret üres kalóriát fogyasztani.
A hús-rész trükkösen volt benne: mivel a fizikai adottságok lehetővé tették, így vízszintesen került eloszlásra. Az első egy mirelit rántott csirkemell volt, baromi vékony kivitelben, és természetesen ez sem frissen készült, csak úgy belevágták. Túl sokkal több pozitívumot nem tudok róla, így tovább is megyek a borsos apróhús jellegű , szintén tippre csirkemellből készült csodára, ami megnyerte a legvalódibb hús díjunkat az étkezés folyamán. Ja igen, néhol a zsömlén kis fincsi zsír is volt alatta, hiszen azt szereti nagyika szeme fénye.
A harmadik király a hamburgerhús volt, mikróban sütve (yay), amelyet elnézve két dolgot szűrtem le. Az egyik az az, hogy remélem a zöld cuccok benne fűszerek voltak, a másik pedig az, hogy ízre és állagra majdnem olyan rossz volt, mint amilyeneket a legrettenetesebb büfékben ettem eddigi tesztjeim során. Ilyet nem szabadna emberi fogyasztásra felszolgálni.
További zöldségeink a nyers (hát milyen!) uborka, a lilahagyma, és a paradicsom, plusz a szószok, a csípős csíp.
A jelszavas titkos burger egy ezres volt, és bár a mérete elsőre impozánsnak tűnik, ez csak a buci miatt van, szóval ha megeszed, egyáltalán nem fogsz utána kidurranni, csak érzed, hogy tele vagy, de minek. A többi hasonló még drágább, 1500 körül, ami meg egy vicc kategória a fentebbiek fényében, hát dögöljek meg, ennyiből a Ringben meg a Varietében kajálok, igazi húst!!!
Most pedig jön a verdikt, mert hat év várakozás sok idő. A hamburger nem szeretetből készül hanem húsból, aminek itt nyoma sem volt. Ez a hamburger nem jó, hiába verik magukat olyan egyetemisták erre, akik vagy csak trollkodnak, vagy soha a büdös életben nem ettek még jót, mert ennyi pénzből én hamarabb ennék kínait (Gǒu), vagy gyrost, mert abban is több tápérték van. És nem, ha a békeburgert egy napig eszed, akkor bármi más is kitartana addig. Ez a hely lehet nagyon aranyos, kedves, házias, de semmilyen listán nincs helye, és igazából csak azon csodálkoztam, hogy hová lett a burgerből a csalamádé. Lehet, csak kimaradt.
Adatlap
Nyitvatartás: 10-21.
Cím: 1094, Angyal utca 28.
Honlap: http://hamburger.hu
Facebook: https://www.facebook.com/marikaneni
Telefon / asztalfoglalás: (1) 215 6462
4sq: http://goo.gl/evTvn4
