Világszerte hatalmas hype övezi a HRC-t, bár ezt én a mai napig nem értem, csakúgy, mint mondjuk a Starbucksot sem, de ez már maradjon az én problémám. Az biztos, hogy az új év első tesztjeként ellátogattunk a Vörösmarty térre, hogy megnézzük mit is tud a hamburger, mely többek között Handrás kedvencévé is vált.
Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a pécsi Hard Rákkal, mert akkor hosszú út vár ránk, a végén ráadásul csalódással.
Beérkezve, a földszinten kialakított relikvia-boltból továbbirányítanak lefelé, ahol a lépcső alján már elkapnak, és a meglepően hatalmas vendégtérben az asztalunkhoz vezetnek. Már itt feltűnő, hogy milyen nagy a személyzet létszáma, külön van vendégvárónak, kísérőnek, bemutatónak, felszolgálónak, és pultosnak is ember. Ráadásul a pincérleány szexi rövidnadrág+harisnya kombóban nyomja, amilyet már a Hootersben is láthattunk - Háj Fájv!
Meg is kapjuk az étlapot, a pincérünk (nyilván a hely szabályainak megfelelően) laza, segít választani is, miután átnéztük az étlapot. Trükkös lehet kicsit a dolog, mert a Hard Rock Cafe is azon éttermek közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy nem kell online feltüntetni, mi mennyibe kerül, így vakon érkeztünk mi is, ti meg most izgulhattok a post végéig. Leadtuk a rendelést, majd amíg megjött az ital (a kóla egyszer újatölthető, mondjuk így már reálisabb a 900 forintos ára), körbenéztünk.
A falon mindenhol emléktárgyak, hangszerek, ruhák, Janis Joplintól kezdve Hendrixig mindenkinek ott van valamije, plusz a falakon minden pár méterre jut egy lapostévé, ahol VH1-szerűen HRC-re szignózott rockzenék szólnak. A fal mellett asztalok, boxok, de mindenkinek kényelmesen jut hely, nem érezzük szűken magunkat, a komfort tényleg megvan. Ráadásul ha szeretnénk, körbe is vezetnek, ennek negatív oldala, ha rossz helyre ültetnek, aztán pedig idióta külföldieket hoznak az arcodba, hogy "nézdmár mekkora fless, tátsd a szád, sőt, fényképezd is le", úgy van.
Check-in után húsz perccel meg is érkezik a két hamburger, az egyik a Mushroom and Swiss, meglepő módon pirított gombával és svájci sajttal, a másik pedig a Local Legendary, melynek már az összetevői sem voltak feltüntetve az étlapon (beteges paranoiát kezdek sejteni), de így utólag már elmondhatom, hogy a húson kívül tartalmazott karamellizált lilahagymát, libamájat, bacont, valamint egy kis csípőset is. Mindkét burger sült krumplival érkezik, melyet ha szeretnénk, lecserélhetünk hagymakarikára is.
Elnézést, véletlenül megettem a kis zászlócskát a hamburgerről, kaphatnék még egyet? Köszönöm.
A szendvicseink ránézésre remekül festenek, és az első harapás után pedig bebizonyosodik, hogy ez bizony színvonal, amellyel korábban Nyugat-Európában találkoztam, kár hogy árában ezt duplán meg kell fizetni.Kezdjük a zsömlével, mert itt látszik, hogy valójában nem kell semmi extrázás ahhoz, hogy nagyon ízleteset alkossunk.
Nem véletlenül használtam a zsömle kifejezést, mert tényleg talán ahhoz állt a legközelebb, persze most ne az itthon bármelyik boltban megkapható, 10 forintos verzióra gondoljunk. A szerkezete pont megfelelő tömörségű volt, nyomásra formálódik, a pirítást sem vitték túlzásba, szóval pont a szerepének megfelelően viselkedett.
A M&S (fordítva) burgerben a húson pihent a gomba, melyet egy hatalmas, olvadt sajtréteg fedett be, és amikor beleharaptunk, egyszerre érkezett a gomba ropogóssága, ressége, és a sajt zamata. Más ezen kívül nem is volt abban a burgerben, de lássuk be, nem is hiányzott.
A legjobb részről még nem beszéltem, és az nem más, mint a 283 grammos hús, amely uralkodott a szendvics felett. Alapból megkérdezték, hogyan készítsék el, és bár úgy tűnt, hogy a medium végül medium well-done lett, a medium well-done pedig well-done (konkrétan partnerem az övére megkérdezte, hogy ezt az öt fokozatból hová lehetett volna még sütni), azért nem panaszkodtunk. Ez az az állag, minőség, íz amit én gyakorlatilag a tökéletes húsnak nevezek az eddigi ismereteim alapján, és egy tökéletes világban ennél nem lenne rosszabb sehol sem. Csillagos ötös.
A Local Legendary burgerben itt még nem álltak meg, hanem tovább tetézték, nem véletlenül ez az egyik zászlóshajó az étteremben. A libamáj szinte szétolvadt, és a mennyiséggel sem voltak gondok, a bacon az itthon szinte ismeretlen, vastag, húsos fajta volt, a lilahagymalekvár pedig további pikáns ízélményt nyújtott. Nem írtam a köretről még, ami sült krumpli volt, és mint ilyen, korrekt munka, bár semmi extrát nem nyújtott.
Én kaptam hozzá egy majonézes mártogatót, melybe trükkös módon balzsamecetet is tettek - fura volt, ilyet sem ettem még, de végülis az élmény pozitív volt, el is fogyott.
Az étkezés nem ment maszatolás-mentesen, így kaptunk egy zöld Facebookos kedves néztörlőt nedves kéztörlőt is, legutóbb ilyennel a Westendes Friday's-ben találkoztunk.
Természetesen egy ekkora lakoma után a meditáció szükségszerű. Vicces, hogy a vécé előtt kis pihenőhelység lett kialakítva, bár ez jogos, hogy ülve talán kevésbé kell stresszelni, hogy minden kabin tele, melyek amúgy fura módon a repülős vécékre emlékeztettek.
Ebben az idősávban történt meg az a bátor koncepcionális váltás, miszerint egy Ozzy Osbourne-ra ráemeltek egy I've got a feelinggel, amihez innen a szerkesztőségből is szeretnénk gratulálni.
A végére jön egyrészt a titok leleplezése, mert lefényképeztem az étlapot, szóval innentől arrafelé a kollektív tudat alapján már tudni fogjátok, hogy mi-mennyi-hány méter. Másrészt a kettőnk számlája két üdítővel, két burgerrel, 9600 volt, szóval ebből az információból, meg a fentebbi üdítőből már láthatjátok, hogy a burgerek árfekvése 3600-4200-ig tart; és így lett ez az élmény életem legdrágább hamburgerezése.
Drága volt? Pokolian. Finom volt, nagy volt a hús, minőségiek az összevetők? Nanáhogy! Csinálhattam volna ebből a pénzből otthon 15 hamburgert? Ehettem volna Gyula bácsinál hétszer? Elmehettem volna kuponos salsa-oktatásra? Természetesen. De akkor ezt a bejegyzést most nem olvashattátok volna.
Anyám fia feláldozta magát értetek, a dicsőségesen csillogó Hard Rock Cafe fényében. A számlát kérem. Hogy mennyi?!
Adatlap
Nyitvatartás: 12:00 - 01:00
Cím: 1051 Budapest, V. kerület, Deák Ferenc utca 3-5.
Honlap: http://www.hardrock.com/budapest
Facebook: http://goo.gl/hxxUm
Telefon / asztalfoglalás: (1) 882 3430
4sq: http://goo.gl/GvTK4
