Ha valami, akkor az biztos, hogy a Burger House ott volt az elsők között a burgerforradalom kirobbanásakor még 2011-ben. Azóta sajnálatos módon egységeinek száma lecsökkent, de ki gondolta volna, hogy az ötletgazda-alapító Lázár Peti utolsó álló bástyája az agglomerációban, Dunakeszin marad meg? Szerintem sokan nem, de így a tél vége felé indult egy új tematikus burger-sorozat, valamint a verebek egyéb frissítésekről is csipogtak, szóval kocsiba csaptam magam, és egy szuper ebéd reményében átvezettem a városon.
Az étterem legutolsó ottlétem óta kapott egy kis pofozást, erre bizonyíték a kézzel rajzolt krétadizájn a falon is. Természetesen a Burger Blog még mindig nem a belsőépítészek lapja, így hamar rá is mentem a Német burgerre, viszont amíg megérkezett, kaptam egy kis ropogtatnivalót, amúgy üdvözlőfalatként.
Ami újdonság volt, és szerintem sok helyen nincs Budapesten, az a Heston Blumenthal által meghonosított hengerelt hús, miszerint darálás után nem szedik rögtön szét, hanem egy hatalmas húshengerbe formázzák, így a hús szálai nincsenek összekeveredve, hanem egyenesen jönnek ki a gépből, és szeletelés során is így maradnak meg a húspogácsában, egy teljesen más textúrát biztosítva.
Annyi biztos, hogy miután megérkezett a burger, a hús ízvilága nagyon rendben volt, pont kellemesen átjött belőle a marha íze, megvolt a kellő állaga és omlóssága is egyben. Természetesen sajt is került rá, olvasztva: ementáli, amiről beszélünk.
A burger másik igen fontos alkotóeleme, a buci sem maradt le a sorban: immár házi készítésű, könnyed darab, szezámmaggal szórva, belülről pirítva, valamint a házi mustármártással jól megkenve. A valódi germanizmusát a burgernek a bajor pirított káposzta, és még inkább a szépen tekercselt (a hússal megegyező méretű), szintén bajor kolbász adja meg. Ehhez külön kiemelném, hogy rég ettem ilyen jót, de ahogy hallottam, ennek is megvan az oka, mivel csak ide gyártják - akár magában is eleszegetném ezt bármikor.
Az egész burger pedig? A vezérfonál egyértelműen a hús és a kolbász (összesen 30 deka, ami azért combos), tökéletesen viszik a prímet, a többi feltét pedig mind okkal van jelen, ezáltal a megjelenő ízvilág is megy a többihez. Ha jól tudom, csak a héten kapható már, szóval aki szeretné kóstolni, irány Dunakeszi!
Ha minden igaz, hamarosan felkerül az étlapra a bélszín steak is, ebből sikerült egy kóstolót megnyernem - kevés nagyszemű sóval hintve, tökéletes átsütöttség és ízvilág jellemezte, szóval reméljük hamarosan a fix kínálat részévé is válik majd.
Legvégül, bár a diétám ekkor már hangosan zokogott, csak befigyelt még egy Twix-shake, amiről többet most nem is szeretnék mesélni, ugyanis azt gondolom, hogy bőven elég ránézni is, magáért beszél - karamellás, ropogós, habos, édes.
A burger ára igazán baráti, 2290 forintot kóstál, a shake pedig egy ezres. Állítólag a jövö héten a magyaros vonal a terv, de az biztos, hogy akár arra, akár erre, mindenképp érdemes ellátogatni, mert ilyen kajáért még Dunakeszire is érdemes kijönni!
Elérhetőség: https://www.facebook.com/burgerhousedunakeszi/
Cím: Dunakeszi, Fő út 1.
