Országon belüli kalandozásaink lassan nem ismernek lehetetlent, így most újra Mosonmagyaróvárra látogattunk el, ugyanis hírül kaptuk, hogy egy jó kis jazz és gasztrofesztivál van kialakulóban.
Dél környékén érkeztünk, és elsőnek egy jó kis ebédet nyomtunk a névadó étteremben, mely kinézetén és egész hangulatán bizony maximálisan érződik, hogy közel a nyugati határ, na meg a sógorék is.
Gyorsan be is kezdtünk a jófajta házi szörpökkel, ezek között volt bodzás, málnás, feketeribizlis, és mentás is, tökéletesen jól jött az előző este Sziget Fesztiválon leépített sejtjeinknek.
Miután kicsit összeszedtük magunkat, be is rendeltük a burgereket, valamint hozzá egy pastrami szendót, csak, hogy véletlenül se maradjunk éhesek.
A tálalás gránitlapokra történt, erre jött egy sajt, illetve egy szörfendtörf burger, hozzá házi sült krumplival, valamint ugyanilyen ketchuppel. Nem is tudom hol kezdjem, de megpróbálom valahol – a sült krumpli kívül ropog, belül puha, a ketchupnek fantasztikus a fűszerezése, majdhogynem karácsonyos, és amit elfelejtettem, hogy van hozzá egy kis lilakáposzta saláta is, csak, hogy teljes legyen a kép.
A burger zsemléje házi, valahol átmenet az édeskésebb és a sósabb ízvilág között, kellemes méretű és ízvilágú darab. Mindkét hús Angus marha, mediumra sütve, omlós, de van egy kis húzása – nagyon szerettük úgy, ahogy volt.
Az egyikre cheddar sajt pajtás lett olvasztva, alatta pedig az obligát zöldségek érkeztek. A másik burgerünk maga volt a gourmet álom: kéksajtos öntet, és garnéla pihentek a tökéletesen elkészített húspogácsán, és erről a kombóról szerintem sokkal többet nem is kell mondanom, már így is éhes lett mindenki.
A hely pastramija egy ciabattában érkezik, borjúszegyből készül, ezáltal azért más az ízvilága, mintha budapesti, sima marhás testvéreit néznénk, de ez egyáltalán nem áll rosszul neki, sőt! Mindezeken felül még rukkola, és egy kis házi öntét teszi teljessé ezt a szendvicset.
Desszertnek egy igen csokis csokitortát, valamint egy házi szilvás sütit kóstoltunk. Különös ismertetőjele mindkettőnek, hogy mindkettő házilag készül a helyszínen, szívvel-lélekkel, és sokkal finomabb volt a szilvás darab, mint ahogy a korábbi tapasztalataim alapján vártam volna – ki is durrantunk, mihelyst megettük mind.
A burgerek 1690-től kezdődnek (minden körettel benne), a pastrami pedig kicsivel lépi túl a 2000-et. A Malom Cafe egy nagyon progresszíven előrehaladó hely, minden téren, amit Mosonmagyaróvárnak meg kell becsülnie. Ráadásul, az ebéd után átmentünk a szomszédban tartott, őáltaluk szervezett jazz és gasztro fesztre, ahol szintén volt burger – de erről majd egy külön postban írok!
Elérhetőség: https://www.facebook.com/cafemalom/
Cím: Mosonmagyaróvár, 9200, Deák Ferenc tér 3.
