A blog történelmének egyik legrégebbi tartozását húzom be most ezzel. Tavaly tavasszal Izlandra látogattunk, és a fővárosba érvén ebbe a gyorsbüfébe sikerült befutnunk, egy amúgy totál sikertelen bálnales után. Hogy megérte-e? Csak figyeljetek!
Az emlékek elég erősen megfogyatkoztak azóta, de nézzük,mire megyünk vele. A hely kialakítása, mind kívülről, mind belülről, emlékeztetett egy amerikai dinerre, szóval ezzel nem volt gond.
Rendelni a pultnál lehetett, és ha azt is elmondom, hogy ez izlandi korona most 2.2 forint, akkor láthatjuk, hogy egy szimpla menü is a 3000 forint környékét nyaldosta. Ha megnézzük a képeket is hozzá, hogy mit kaptunk, azt is hihetnénk, hogy nem ez volt az évszázad dealje, de bizony minden ennyibe került, szóval borgarira fel!
Én, a képekből ítélve, egy sajtos verziót kértem, hozzá sült krumplival, valamint - és ez tetszett a legjobban - béarnaise szósszal, amit nyilván rögtön ki is kértem. Ha már rohadt sokat fizetünk így is, úgy is, legalább legyen valami speckó.
A burger ennek fejében ráadásul még lapos is volt, benne a hús bár nem volt rossz, de semmi extra, rajta sajt, elhanyagolható mennyiségű saláta, azt ennyi. Ja igen, meg volt benne bacon is, gyorséttermi módon elkészítve (értsd: se íze, se bűze).
A másik dolog, ami tetszett, hogy itt is elérhető volt az a fűszersó, ami Izland különlegessége, és mindenhol (pl. a KFC-ben is) ingyen, az asztalra kitéve szórható, és nem másból áll, mint só, pirospaprika, bors, és vöröshagymapor - remekül rá lehet kattanni, nemzeti nevezetesség.
Szóval ez volt az izlandi kalandunk egyetlen burgere. Hogy elégedettek lettünk volna vele? Távolról sem, ellenben ezzel is bővítettem a blog spektrumát. Talán legközelebb több szerencsénk lesz.
