-Ding-dong!- csipogott volna a levél a mailboxomban, ha Csonka Picinek hívják, de éppen ellenkezőleg, egy finom desszert neve jelent meg a címsorban egy invitációval. Arról szólt a történet, hogy teszteljük be egy kicsit a hamburgerüket, ha van kedvünk - a kérdésre a válasz egyértelmű volt.

Egy hétköznap este érkeztünk, és bár először kicsit bénáztunk azon, hol is van a bejárat, végül csak meglett, majd miután leegyeztettük a menüt, helyet is foglaltunk az ablak mellé. Ja igen, nem is mondtam, ez alkalommal a Burger Blog 100%-osan reprezentálta magát a vacsorán. Mindketten marhaburgert kértünk (noha lett volna lehetőség csirkére is, de kivel viccelünk); hozzá steakburgonyát és káposztasalátát; valamint szószként egy BBQ-t és egy másikat, melynek nem jut eszembe a neve, a honlap pedig sajnos nem tartalmazza (időközben meglett a Facebookon): egy nagyon tömény, jus-szerű vörösboros redukció volt vajas portói glace néven.

Amíg készültek a szendvicsek, körbenéztünk egy kicsit. A hely egyik oldalán egy pult húzódik végig (melynek italtartalmát pár nappal később sikerült is letesztelni a Halloween buliban), középen asztalok, majd a másik szélén pedig kanapék helyezkednek el. Az egész étterem/bárban félhomály és hangulatvilágítás uralkodik, ami kellemes, csak sajnos a fényképek kicsit megsínylették, melyek most amúgy egy 4S-sel készültek; de lábjegyzetben megjegyezném, hogy sokszor még így is jobban fókuszált, mint a kis Nikonom. A háttérben kellemes kis house szólt, úgyhogy az egyéb érzékszerveink is kellemesen érezték magukat. Ráadásul még a mellékhelység is rendben volt, bár ez egy ilyen helyen el is várható.

Olyan negyedóra-húsz perc múlva meg is érkeztek a rendelt tányérok, rajtuk egy hatalmas, 25 dekás húspogácsával rendelkező hamburgerrel, óriási burgonyagerezdekkel, a szósszal, és a káposztával. Kezdjük először a krumplival: kézzel vágott volt, nagyon jól fűszerezve, kívülről ropogós, belül puha, szóval telitalálat. A barbecue szósz paradicsomosabb volt a vártnál, de az igazi wellness az én szószomnál jött el, mivel hasonlót idáig csak húsokon fogyasztottam, de rá kellett jönnöm, hogy mártogatósként is zseniális. A káposztasaláta is kellemes adag, ízre pedig a megszokott, lágyabb világot hozza.

Most pedig térjünk a burgerre, amely már kinézetével is tekintélyt parancsolóan ült a tányér közepén. Erahurka kissé zavarban is volt, hogy most akkor a burger fog elsőként beleharapni, vagy ő a burgerbe, de azután legyűrtük az akadályt, noha az állkapcsunk időnként megveregette a vállunkat (micsoda képzavar), hogy héló, mint Rihanna Beyonce. Mondjuk nem is szórakoztam sokáig, fogtam, és szétnyitottam a szendvicset, mint Hannibál Lecter az áldozatait. A zsömle is egyedi volt, az állaga kicsit tömör nekem, a végén meg is kellett küzdenem vele, annyira sok volt. A felső oldalon pihent a remek cheddar sajt, és a hús, mely (ez már eposzi jelzővé kezd válni) szintén kicsit tömör szerkezetű volt számomra, de ettől még nem tagadható a tény, hogy jófajta marha, és mint említettem: hatalmas.

erahurka: Számomra, aki leginkább Mekis és Burger Kinges kaján koptatja burger-blogger fogait, minden tekintetben extrémen hatott a Minyon hamburgere. Méretben felért három egymásra rakott Whopperrel, laktatóságban pedig talán túl is szárnyalta azt, sőt, ami azt illeti ezúttal a „kaja győzedelmeskedett az ember felett”, egészen pontosan két szem sült krumplival. Biztos vagyok benne, hogy ha velük is végzek, pillanatokon belül pukkadt volna a lufi.

A másik oldalon paradicsomszósszal kezdődött a történet, rajta uborka, paradicsom, rengeteg karamellizált hagyma, és húsos bacon. Nos, ez utolsó kettőt el tudtam volna eszegetni napokig, annyira jól passzoltak a szendvicsbe, szerencsére volt is belőlük rendesen.

erahurka: Valahol a jóllakottság közelében, a burger közepén jártunk, amikor a drogok hatni kezdtek költői kérdést intéztem speed felé: Hogy fogok én ezek után étteremláncokat tesztelni? Én még ilyen jó burgert nem ettem, bár eddigi tapasztalatom ismeretében ez nem akkora dicséret, mint amilyennek tűnik.

Mire megbírkóztunk a szendvicsekkel, azt hittem kidurranok, de még azért biztos ami biztos, választottunk egy desszertet is, elvégre közösen többet bírunk enni, nemde? Erahurka egy csokoládés mousse-t rendelt (egészen pontosan fekete csoki, tonkababos mézhab, pisztácia grillázzsal), én pedig levendulavirágos piskótát joghurt zselével és szederkompótos tortával; ez utóbbiról tudok csak nyilatkozni: nagyszerű volt.

erahurka: Abban egyetértek speeddel, hogy a hús kicsit túl tömör volt, de legalább érezni lehetett, hogy van benne anyag „a macska rúgja meg”. Ezt leszámítva (de igazából nem is tekinthető hibának, hívjuk inkább a Minyon stílusának) tökéletes menü volt. A szósz is nagyon jó volt, bár eléggé különbözött attól, amit én megszoktam BBQ fronton, sokkal sósabb volt, és az én „változatom” csak mint utóíz volt jelen, de basszus így még jobb is volt. A desszertről sajnos nem tudok ilyen felemelő szavakat írni, engem nem nyűgözött le, bár az is igaz, hogy még nem ettem ilyesmit, szerintem inkább az ízlésem „nem elég kifinomult” hozzá, meg persze jóllakott gyomornak „nem ízlik úgy a falat”.

Az árakat tekintve a hamburger 2250-be kerül, a köretek 250-1250, az öntetek pedig 300-550-ig vannak. A konklúzióm annyi, hogy bár nem olcsó hely a Minyon burgerezésre, de ha megengedhetjük érdemes lehet betérni, mert az enteriőr, a szervíz, és a konyha is kiváló, plusz egy jó vacsora után még bulizni is lehet. Hát mi kell még - talán egy minyon?

Adatlap

Nyitvatartás: 16-24

Cím: 1061 Király utca 8.

Honlap: http://www.minyonbar.hu

Facebook: https://www.facebook.com/minyonbarbp

Telefon / asztalfoglalás: (1) 878 2016

4sq: http://goo.gl/5iYun