Burger Blog

Balkoni Dajtit, Albánia, Tirana

2019. december 04. Jancsa Jani

Nem is olyan régen Albániában jártunk, és a túra Tiranában végződött. Már-már félő volt, hogy ebben az etapban kimarad a burger, amikor is az utolsó pillanatban váratlan fordulatot vett a történet.

2019-11-09_11_43_55.jpg

A Dajti Express a kábeles felvonó neve, mellyel feljutottunk a hegyre, ami bár Tirana fölött magaslik, nem is olyan egyszerű a megtámadása, mivel közel negyed órát kell egyhuzamban utazni. Odafenn, bár a kilátástól is elakadt a szavunk, a gyomrunk ezzel szemben megkordult, jelezve, hogy valamit enni kéne még a hazajutás előtt - ekkor döntöttünk úgy, hogy a fenti étterem jó is lesz.

2019-11-09_11_15_20.jpg

Maga a hodály - nem túlzás így nevezni - teljesen üres volt még picivel dél előtt, így bíztunk benne, nem lesz akadálya az étkezés gyors kipörgetésének, melyben nem is tévedtünk, és hamarosan előttünk is termettek a falatok.

2019-11-09_11_47_26.jpg

Többféle helyi kaját rendeltünk, de alapvetően egyiktől sem nagyon dobtuk el semminket (pedig előző nap lenn a városban ettünk pl. egy elég király pizzát, de utunk többi része is jól sikerült kajaügyben, melyről a lentebbi videóban emlékeztem meg.

2019-11-09_12_07_12.jpg

Volt egy burek válogatás (spenót, hús, sajt), amiről bár kép nem készült, alapvetően rendben volt, noha a burek még mindig nem lopta be magát a szívembe, olyan… semmilyen.

 

Nekem sikerült egy hegyi casserole-t rendelnem Tave Mali néven, benne szerintem bárányhússal, zöldségekkel, szafttal, ami nem is lett volna baj, ha nem lett volna Minden Egyes Falat Rettenetesen Rágós És Mócsingos. Tudom, Jancsa Jani még nem evett jó Tave Malit, és hozzá nem értő, de ilyen szörnyűt én már rég nem ettem, komolyan a zöldségen kívül nem volt benne egy értékelhető rész sem. Lehet, hogy ez a helyi veganizáló közösség műve, vagy csak a hegyi embereknek jutott ez, de nem kívánom újra magamnak.

2019-11-09_11_44_08.jpg

És hát ezt a kezdést nem is hazudtolta meg a burger sem, amely zsömléje két szelet pirítós volt, felülről ráolvasztott ementáli sajttal, benne meg minden, mi szem-szájnak ingere (legalábbis szerintük). Volt ott nem túlzottan ízes és laza állagú marhahúspogácsa, egy csirkemellfilé, jó sok majonéz, nehogy száraz legyen, meg zöldségek, nyilván nyers uborkával az élen. Ez az a burger, amit konkrétan nem értesz, hiszen amúgy a helyiek is bitang jó húsokat tudnak sütni - ez akkor miért? Kimondatlan bosszú az amerikaiak ellen? Megannyi kínzó kérdés…

2019-11-09_11_42_40.jpg

2019-11-09_11_50_57.jpg

Az országban ha sült krumplit kérsz, rengeteg helyen adnak házi vágásút, ez most is megmentette a kaját, viszont mellé jött két akkora kübli ketchup és majonéz, amit nem is értettem, szerintem egy tubus fele simán belehalt - de erre már csak legyintettünk.

2019-11-09_11_42_49.jpg

Az árak legalább nem voltak drágák: a rágós pörkölt olyan 2000 volt, a burek még ennél is kevesebb, de a burger is szerintem 2200-ban megállt. Biztos tudtunk volna okosabban is választani, de az is lehet, hogy a hely mivel monopóliumban van a hegy tetején, azt csinál, amit akar. Csak akkor egyetek itt, ha más nincs.

A bejegyzés trackback címe:

https://burger.blog.hu/api/trackback/id/tr5315337496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása