A balatoni régió sincs elhanyagolva, hála Alexnek! 3. rész
Ezt a helyet onnan ismerem, hogy a pultos/barista kisasszony és a Chef is jó ismerőseim. A tulajdonost a boros világból ismerem, a steakeket imádom, így egyértelmű volt, hogy betérek ide kipróbálni a hamburgerüket. Mint utóbb kiderült, hál’Istennek.
Nagy, tágas étterem, sok ember tud leülni kénye kedve szerint. Valaki az árnyékosabb részre, valaki a naposabbra, egy a lényeg, teljesen szellős az étterem, hisz minden oldalról nyitott. Felülről pedig ventillátorok keverik a levegőt, így biztosítva az elviselését a legnagyobb csillag által okozott hőnek. Egyféle hamburger van, azt kérem, médiumra/saignant-ra, ahogy a hús mérete engedi.
Fatányéron kapom olyan 10 perc elteltével, amin szerepel pluszban coleslaw és hasábburgonya. A káposzta nem túl majonézes, enyhén fűszerezett, roppanós, remek. A hasáb mirelit, de a jó fajta, jól megsült és nincs megsózva, ezt rám bízzák (jó elképzelés, ilyet már láttunk Siófokon).
Na de nézzük amiért jöttem! Szezámos zsemle egy helyi pékségből és most figyeljetek. Ropogós, mert kívül-belül van sütve. Ugye az nem elég, ha belül sütik meg a bucit, mert akkor vizes lesz a zsemle, hisz a pára felfele megy, kívül is rá kell pirítani. Szakmaiságból jeles.
A tetejét levéve a szokásos paradicsom-kígyóuborka figyel rám salátalevélen. Kérdeztem is, miért kígyó uborka, a válasz korrekt, a Vendégek így szeretik, hiába próbálkoztak csemegével az elején, a Chef se szereti (ezzel nem lehet mit tenni ugye). A szósz az se nem mustár, se nem majonéz, hanem az egyik érdekessége a burgernek, hogy cheddar szósz. Ez rendkívül jó ötlet és nem a sémát követi.
További érdekesség, hogy van benne hagymalekvár, amiben a kakukkfű kiváló ötlet, jó ízt ad az egésznek, megtestesítve az édes és savas tónusokat. Nézzük a húst, amin két szép szelet jól megsült bacon található.
A pogácsa bélszín és hátszín egyvelege, ezért olyan markáns íz világú, hiába a belevalók, minden harapásban fellelhető a hús karaktere (főleg, hogy tökéletesen mediumon lett elkészítve). Mivel steakhouse, és nem sütik meg a végét se a bélszínnek, se a hátszínnak, ezért feldolgozzák hamburgerhúsnak. Mi tagadás, tetszik a koncepció.
A végére a házi körte torta volt a levezető, azt is helyben sütik. Összességében mindenképpen ötös alá és eddig Siófok legjobb hamburgerévé avanzsálódott nálam, de ugye ez szubjektív dolog. Ha azt az uborkát kicserélnék, szembemenve a Vendégek akaratával…
Elérhetőség: https://www.facebook.com/steaksiofok