Két héttel ezelőtt állt be a budapesti Gléda étterem parkolójába a saját nevelésű food truckjuk, amelynek már csak a nevéből is lehet sejteni, hogy mely állatra koncentrál a kínálat kapcsán. Ráértünk, elmentünk, és lekóstoltuk!
A kocsi dizájnja remek, és elé járulva a benn forgó kacsákat is láthattuk, bár őket pont nem kóstoltuk, de kb minden mást meg igen. A konyha mögött az a Kerekes Sándor áll, akinek főztjével először 10 éve ismerkedtem meg.
Blogom nevéhez méltóan kezdtem a kacsaburgerrel, amely a nevével ellentétben nem burger, hanem egy tépett kacsás szendvics, de mindegy, ezen lépjünk túl, marketing > valóság.
Szerencsére bárhogyan is nevezzük, az ízek nagyon rendben voltak, Panificio il Basilico-féle, kicsit vastagabb, de nagyon szuper zsömlébe került a tépett, ízletes kacsahús. Ment még mellé saláta, házi paradicsomszósz, pirított hagyma, elég minimális coleslaw, a papírforma szerinti mustár meg annyira nem jött át, de maga az egész kompozíció teljesen rendben volt.
Következő ételünk egy ritkább tétel volt: kacsakolbász. Nos, itt bárki bármire is számít, gyanúm szerint ez messze lekörözi azt, ugyanis valami bitang jó volt, mind a fűszerezése, mind az állaga, nekem nagyon bejött, mint koncepció is. Hozzá kaptunk házi mustárt, kértünk egy kis kovászos kenyeret, valamint szintén házi savanyúságot is - kiváló strandkaja!
Legvégül jött számomra talán a leggyengébb elem, a kacsa wrap, amely külseje egy kis plusz pirítást elbírt volna. Bele a már ismerős tépett kacsa került, kínai kel, grill kaliforniai paprikák, valamint sült hagyma ment még bele. A tetején a csilis szósz + sajtszósz kombót max sejtve mertem érteni vélni a kínai kellel elkezdett távol-keleti vonal találkozásaként a tex-mex résszel; de ezzel még nem is volt gond, csak összhatásában tűnt egy kicsit semmilyennek. Sejthetően ez akar a könnyedebb kaja-vonalnak megfelelni (már csak a mérete miatt is, mert az biza nem volt túl nagy) - nekem most ez annyira nem talált be.
Desszertnek madártejet lehet kérni (érted - kacsa, madár! kacsint-kacsint), ami szintén kérdés, hogy ilyen szinten jó-e a gombhoz a kabátot tenni (mondjuk angolul meg a Sziget fesztiválra illene), de lehet, hogy ezt csak a személyes averzióm mondatja velem, mivel nem vagyok nagy rajongója ennek a desszertnek. Ennek ellenére amúgy finom volt és édes, ennyit tudtam mondani Vietnámról.
Jó tudni, hogy kocsi csak a nyitóhétvégén volt itt Pesten, amúgy Tiszafüreden lesz megtalálható a nyáron (ezért is a fentebbi strandos utalás). Árak tekintetében a kolbász és a szendvics 2500, a wrap 2200, a desszert pedig 900 forint volt. A kacsás koncepció mindenképp érdekes, drukkolok nekik, hogy jól menjen a dolog!
Elérhetőség: https://www.facebook.com/utszelikacsa