Miközben azon ügyködöm, hogy a blog visszanyerje régi fényét, a Chimichanga szépen lassan lánccá nőtte ki magát: Köki és Pala után most a Premier Outletben lévő egységükbe látogattam el, egy kis jófajta tex-mex kaja után kutatva.
Az étterem az outlet “food courtján” található, és dizájnban is nagyot ugrottak a korábbi emlékeimhez képest, ugyanis egy koncepcionális belső tárul elénk, falra festett étlappal, és rengeteg nehézséggel, ugyanis annyi jó kaja van, hogy hirtelen nem is tudtam, melyiket válasszam.
Azért újkeletű zavarom nem tartott sokáig, és ha már lúd, legyen kövér, kikértem kábé a fél étlapot, kezdve néhány Jarritos üdítővel - a tamarindosat nem feltétlen ajánlom, de a többi eléggé bitang.
Kezdésnek a névadó chimichanga, azaz olajban sült burrito érkezett, ebből is a vörös verzió, marhahússal, rizzsel, grill zöldségekkel, speckó szósszal, valamint mellé guacamole, tejföl és salsa, meg néhány tortilla-chips is. Nem csoda, hogy ez Wade kedvence is, a mexikói ízvilág totálisan szuper leképzése volt, villantós ízekkel, mégis közérthetően, ráadásul maga az adag is elég lett volna bőven egy főétkezésre, szóval semmi sem indokolta, hogy továbbmenjek, de a név kötelez!
Így lett a következő a sorban a quesadilla, azaz tortilla-lap közé zárt mexikói melegszendvics, jelen esetben húsmentesen, azaz fekete babbal, és rengeteg olvasztot sajttal, köretként pedig a már fentebb említettekkel. Nekem ez az összeállítás a roppanósság élvezete miatt egy fokkal jobban bejön, mint a burrito, ráadásul sokan mondjak, hogy a quesa közepe jobb, mint a széle - erről el lehetne vitatkozni, de most nem érünk rá erre, haladnunk kell tovább a következő kaja felé!
Jalapeno poppers, azaz paprika, házilag megtöltve sajttal, panírozva, kirántva - kis snack a lakoma közben, és bár elsőre volt egy kis baki (a közepe nem sült át rendesen), rögtön javították a hibát, szóval ezért is jó pont jár nekik!
Burger Blog, és még nem volt burger? Na akkor ezt gyorsan orvosoljuk - kiáltott fel hősünk, és kikért egy patty melt szendót, ami bizony burger (definíció szerint, apróra vágott marhahús, hőkezelve, és valami között). Nos, itt a valami a rozskenyér, benne a (számomra kicsit túlsült, de finom ízekkel rendelkező) marhahúspogácsa, karamellizált hagyma, sajt, valamint mustár. Az ízek garmadája támadt, és bátran tudom ajánlani ezt a verziót is bárkinek! Köretnek sült krumpli és kápsali érkezett, mindkettő korrekt a maga jegyében, de semmi világmegváltás.
Végül jött egy burrito, csirkehússal, rizzsel, zöldségekkel, babbal, plusz köretek. Itt már eléggé kezdtem megtelni, de azért a felét megettem, hogy el tudjam nektek mondani: ez a kaja pont azt adja amit a neve ígér, ha egy fullos tekercset szeretnétek, akkor ez lehet a választásotok.
Desszertnek bármily meglepő is, egy totál tájidegen dolgot választottam: csokitortát, amely mint kiderült, házi készítésű, és hatalmas darab. Elképesztően ízes, csokis, telt - egyedüli gond az volt vele, hogy nem bírtam abbahagyni, úgyhogy csak reméltem, ez most nem fog beleszámítani a diétámba (de igen - üdv, a torta).
Na és akkor árak: a Chimichanga 2800, quesa 2500, burger 1900, burrito 2500-ba kerül, a torta pedig 890. Bár én csak enni jöttem ki az outletbe, ha lett volna időm, biztos elkap a vásárlási szándék is, viszont ha a kettőt összekombináljátok, akkor már tudjátok, hogy tudtok enni egy frankót!
