Nem is tudom, hogy mikor jártam utoljára a Kertész utcában egy jó evési szándékkal, de most ennek a kényszerű hiatusnak a végére pontot tettem, ráadásul nem is akárhogy.

Már akkor meglepetés várt, amikor beléptem az ajtón, ugyanis a földszinten még csak apróbb jelek mutatkoztak, ellenben a galérián tagadhatatlanul látszott, hogy a Kandalló akvirált némi teret magának, magyarán szólva kibővült.

Ennek örömére gondoltam én is teszek némi hastáji bővítést, és rámegyek a kibővített idei őszi étlapra. Ennek nyitányaként vertem egy jó kis korsó lager sört, aminek most így kapásból már nem emlékszem a nevére, de ha kéritek a pultnál, tudni fogják, mit kell adni - mondjátok, hogy azt, amit a Jani ivott!

Amíg érkezett a kaja, egy kis whiskeyt is kóstoltunk, a nap választása pedig egy jófajta 10 éves single malt, a Glenfiddich lett.

Kezdésnek egy paraszt-tállal alapoztuk meg a hangulat, amelyen található volt kétfajta kolbász, egy kellemesen karakteres sajt, némi konfitált sertésalkatrész, valamint egy kübli magabiztosan fűszerezett házi májkrém, padlizsánkrém, és rengeteg friss zöldség. Tudom, hogy ez nem nagy truváj, de ezt úgy kábé bármikor bárkinek tudnám ajánlani, annyira jó, Marmorstein-féle ciabattával, mennyei.

Csak úgy az íze kedvéért, jött még egy csatosüvegyni limeos guacamole is, belőle sem maradt sok, ennyit elárulhatok.

Egy gyengébb jellem már ennyivel is jóllakott volna, de mi profik vagyunk, úgyhogy jött a második kör. Először is felkerült az étlapra a Philly cheese steak szendó, szaftos marhaszeletekkel, provolone sajttal, egy hosszúkásabb típusú, pirított kifliben.

Aki valamilyen okból nem eszik húst, annak sem kell félnie, ugyanis létezik ennek egy portobello verziója is, és most nem az Edinburgh-i városrészre gondolok, hanem a gombára, mely ugyanilyen konstrukcióban volt elkészítve - mindkettőt imádtam.

Természetesen nem Kandalló a Kandalló burgerek nélkül, így érkezett ezekből is kétfajta érkezett. Az egyik a bbq a másik pedig a csípős volt, és nem csak a feltétekben, hanem a zsömlében is volt változás, előnyére.

Mindkét burgerben a húspogácsa tökéletesen volt elkészítve, egészen egyszerűen ennél jobban nagyon már nem lehet ezt feljebb húzni, ez tény. A bbq-ban el tudtam volna képzelni még egy kis szószt, számomra nem volt annyira definitív, a csípős pedig, annak ellenére, hogy nagyon dekoratív volt, lehetett volna még gyilkosabb, de ez valószínűleg csak egyéni ízlés kérdése már, mert objektíven nézve nagyon nem tudtam belekötni.

Köretet is teszteltünk, a sült krumpli megváltozott egy lapos, vékony, ropogós chipsre, ami nekem totál bejött. A szószok közül is lehetett szemezgetni, volt itt kéksajtos, a már említett bbq, fokhagymás tejföl, wasabi mayo, és házi ketchup is.

Egy kiadós vacsora nem érhet véget desszert nélkül, ami jelen esetben kettő is lett: creme brulée, valamint brownie, porcukor céglogóval, valamint egy gombóc fagyival. Mindkettő kiváló lezárása lett az eseményeknek, a browne omlós, a brulée teteje pedig kopogós, pont ahogy azt kell.

A Kandalló megmutatta, hogy egyrészt ha mindent kikérsz, ki fogsz durranni, másrészt, hogy a konyha erre a szezonra is erős maradt, szóval ha kiváló ételeket fogyasztanátok remek kézműves sörök társaságában, akkor ez lesz a ti helyetek!