Tavalyi látogatásom hatása nem maradt nyomtalanul Velencén, ugyanis azonfelül, hogy kiosztottam nekik a legjobb autópálya melletti burgeres címkét, idén elég nagy fejlesztésekbe is kezdtek, így egyértelmű volt, hogy újra el kell látogatnom hozzájuk.

Az a jó Velencében, hogy kábé félúton van mindenhez, így könnyen útba lehet ejteni lefelé a Balatonra, vagy akár Dél-Budapestről is leugorhatunk egy jó vacsira, nincs messzebb sokkal, mintha északnak tartanánk. Az étteremben sok változás nem votl enteriőr-ügyileg, a nádfedél még mindig vagány, csakúgy, mint a kilátás a tóra.

Ha nem kocsival mentünk volna, simán az Etyeki Sörmanufaktúra ajánlatából szemezgettünk volna, de így a választásunk egy házi bodzás szörppel dúsított limonádéra esett. Ezek után viszont bele kellett csapni a lecsóba, így meg is érkezett hamarosan két burger, valamint egy távol-keleti ihletésű cucc az aktuális ajánlatból.

Kezdeném is ez utóbbival, amely nori-lapba tekert grillezett lazac volt, mindenféle friss zöldséggel, saláta formában – teljesen finom, és üdítő megközelítése volt a máshonnan már jól ismert összetevőknek.

A burgereim (melyek igazából inkább szendvicsek, de ebben már nem fogok kötözködni) a Pulled Pork, illetve Harcsa nevekre hallgattak, és eszméletlen nagy deszkákon érkezetek meg hozzám. A köret maradt ugyanaz, jelesen pirított mogyoróburgonya, egy jó marék rukkola, illetve savanyított jalapeno-karikák, mind-mind remek kiegészítője a fő attrakciónak.

A zsömle is változatlan, elvégre ha valami beválik, azt minek lecserélni: extra ropogós, ízletes darab. A pulled porkos szendvics nevéhez méltóan cafatos sertéssültet tartalmaz, benne káposztasalátával, és savanyú uborkával. A hús fűszerezése nagyon meggyőző, az elkészítéséről nem is beszélve – ha tehetném, egész nap ezt eszegetném.

A másik burgerünkben a helyi beszerzésű harcsa kirántott formában került a két zsömle közé, fokhagymás majonézzel, valamint egy kis lilahagymával, és salátával dúsítva. A hal nagyon kellemes, tiszta ízű volt, a bunda roppanós, a majonéz ízes – mi kell még?

Desszertnek egy lisztmentes belga csokitortát toltunk, ekkorra már eléggé megtelve, de nem annyira, hogy azt ne tudtuk volna konstatálni, hogy mennyire jó ez is.

Ha szeretjük a kávét, akkor utána érdemes arra is rámenni, ugyanis a budapesti Cirkusz pörkölését lehet itt kóstolni – egyik legjobb olasz jellegű presszó volt, amit mostanában ittam.

A burgerek árai 1990 és 2690 voltak, és azt kell mondjam, hogy még mindig érdemes a Tekergőben meg(sz)állni, mivel sem az ételben, sem a körítésben nincsen semmi hiba.